Aki a szokásos látnivalókon kívül valami különlegesre vágyik, elkerülve a nagyvárosok kaotikus forgatagát, nem fog csalódni ha valamelyik,  akár évszázadok óta lakatlan szellemváros felkeresése mellett dönt. Északról dél felé haladva Itália bővelkedik a különleges helyszínekben, így ha már mindent láttunk, jöhetnek a szellemvárosok…

Consonno, Lecco (Lombardia)

Érdekes a lombardiai Consonno története is, melyet a lakosok egy része, egy földcsuszamlást követően az 50-es években kezdett elhagyni. A területet később felvásárolták, hogy egy nagy vidámparkot nyissanak meg itt. Mario Bagno egy milánói vállalkozó egy mesevárost álmodott meg ide 1960-ban (Cittá dei Balocchi), melyet úgy hirdettek: ” Il paese più piccolo ma il più bello del mondo”. Vagyis a világ legkisebb, de legszebb országa. A régi faluból csak a templom, a temető és néhány épület maradt meg és a hatalmas beruházásnak köszönhetően panoráma vonat, kínai pagoda, középkori kastély, minaret, luxus szálloda, bevásárlóközpont és éttermek épültek meg a területen .  Bagno azonban mindig egyre nagyobb álmokat szőtt, így elhatározta, hogy bányákat bontat le, melyek akadályozták a Monte Resegone-ra nyíló kilátást. Egy rossz döntés, mely végül megpecsételte a vidámpark sorsát. 1976-ban a hatalmas esőzéseknek köszönhetően, a park nagy károkat szenved, majd később sárlavina pusztít a vidéken, mely elzárja az utat a településhez. Az üzletek és a park bezár. Ma elhagyott épületek, táblák, vonatok és játékok emlékeztetnek a park egykori pompájára.

Fabbriche di Carregine (Toscana)

A falut a XIII. században bresciai kovácsok alapították. A lucca közelében fekvő Fabbriche di Careggine egy bájos középkori település volt, melyet víz árasztott el egy gát építésének köszönhetően. Egy teljes város, 31 háza tűnt el egy mesterséges tóban (Vagli) 1947-ben.   A városka azóta többször látogatható volt 1-1 napra, amikor az emberek a gátat és a szellemfalut is megnézhették a víz átmeneti leeresztését követően. A fasizmus idején 1941-ben döntötték el , hogy egy 92 méter magas, 32.000.000 m3 víz tárolására alkalmas vízerőművet építenek itt, mely aztán 1947-58 között el is készült az Edron folyón , vízével elárasztva az itt lévő falut. Az itt álló kőházak, temető, egy háromíves híd, a San Teodoro-nak szentelt kis templom a harangtornyával együtt a víz áldozata lett. A 146 lakost kitelepítették a szomszédos Vagli di Sotto-ba, ahol megpróbálták teljesen korhűen felépíteni az evakuált középkori falut. Eredetileg 10 évente 1 alkalommal tervezték látogathatóvá tenni a víz által elárasztott korábbi falut, mely 1958-ban, 1974-ben, 1983-ban, és 1994-ben meg is valósult, de az utolsó 2016-ra tervezett esemény már elmaradt…Átadtak viszont egy hidat 2016. június 19-én, mely egy nagyszabású terv részeként született meg. A projekt szerint egy üveg kupola építését tervezik a tó felett, annak érdekében, hogy a látogatók megismerhessék a vízszint alatt nyugvó szellemváros történetét.

CIVITA DI BAGNOREGIO  (Lazio)

Itália szellemvárosai közül talán a legérdekesebb és legismertebb. Olaszország legszebb települései közé tartozik. (Borghi più belli d’Italia) A Viterbo közelében fekvő várost, Halott városként is gyakran emlegetik. Lazio tartomány különleges városát minden évben turisták ezrei keresik fel, így ha erre járunk semmiképpen ne hagyjuk ki. További információk: Itt

CURON (Trentino-Alto Adige)

Itália egyik legfurcsább helye, az elsüllyedt város, Bolzano megyében található. A város múltjára a Resia tó vízéből kiemelkedő harangtorony utal, mely a Val Venosta jelképe lett. A Passo Ressia közelében, ahol az Adige folyó ered, egy magányos harangtorony emelkedik a tó vizéből. A lago di Resia  egy mesterséges alpesi tó , Alto Adige tartományában , 1.498 méter magasan , Curon Venosta településnél, melynek vízszintjét a környékbeliek tiltakozása ellenére jelentősen megemelték. Amikor a tó vízszintjét megemelték,  a víz elárasztott  a közeli Curon kis települését, melynek lakóit kitelepítették. A víz utcákat, házakat, tereket nyelt el, szomorú emlékül  a harangtorony maradt meg. Télen, amikor a tó befagy, a harangtorony gyalogosan elérhető. A legenda szerint néhány téli napokon sokan úgy hallják, még mindig csengenek a harangok. ( Azokat azonban  kivették a toronyból még 1950. július 18-án, a tó kialakítása előtt).

San Severino (Campania)

Campania tartományában található egy 500 méter magas sziklacsúcsra épülve San Severino települése, mely szép lassan néptelenedett el és 1977 óta teljesen lakatlan. A X.-XI. században alakult település, a nevét a Sanseverino családról kapta, akik akkoriban Salerno legbefolyásosabb urai voltak.  A középkori borgo egyénileg is látogatható.  A település egyik felén a kastély és  a templom romos épülete látható, míg a másik oldalon a lakóházak.  Több történet is él az elhagyott településsel kapcsolatban, az egyik szerint egy csúnya járvány tizedelte meg a lakosságot, a túlélők pedig így elhagyni kényszerültek lakhelyüket. Más források szerint a lakosok a Pisciotta – Castrocucco vasútvonal 1888-as megépítését követően kezdték elhagyni a várost , és költöztek át az itt élők a közeli völgybe, míg végül a település 50 év elteltével szépen lassan elnéptelenedett. 

Romagnano al Monte (Campania)

Campania tartomány kisvárosában 1980 novemberében megállt az élet. Kietlenné és üressé vált a Campania és Basilicata tartomány határán fekvő borgo, ahol az utcák, a templom, az erőd és a házak, mind-mind kiürültek. 90 percig rengett a föld, hatalmas károkat okozva, mely tulajdonképpen Romagnano al Monte halálát jelentette. 7,2-es erősségű földrengés pusztított ekkor Dél-Olaszországban, Irpinia régióban, ahol a halottak száma 4800 volt.

Valle Piola (Abruzzo)

Abruzzo tartományában , Teramo közelében található az 1977 óta lakatlan település. Egy templom és romos házak alkotják a területét.

Craco, Campomaggiore Vecchia (Basilicata)

Basilicata tartomány szellemvárosa Craco, Matera közelében található. Különleges hangulatának köszönhetően számos film forgatási helyszínéül is szolgált. (Krisztus megállt Ebolinál, Dávid Király Bruce Beresford filmje vagy James Bond, A Quantum csendje)A hegyek és a tenger között fekszik félúton, 390 méter magasan. A XIX. század végén még körülbelül 2000 ember lakta a várost, az erős földrengések miatt azonban el kellett hagyniuk lakóhelyüket a XX. század első felében. Craco története egészen 1060-ig nyúlik vissza. A korai feljegyzések ekkor említik először az apró települést, melynek földbirtokosa Arnaldo Tricarico érsek volt. Igazából csak az 1890-es években kezdett a lakosok száma csökkenni. A  várost az állandó földmozgások miatt hagyták el, illetve 1963-ban a lakosokat egy földcsuszamlást követően kitelepítették Craco Peschiere településre. A földcsuszamlást egyébként állítólag egy nagyobb vízvezetékrendszer építési munkálatai okozták. 1972-ben árvíz pusztít a területen, majd az 1980-as földrengést követően a lakosok végleg elhagyták Craco városát. Basilicata tartomány másik szellemvárosa Potenza közelében található. Campomaggiore Vecchia az 1800-as évek végétől vált lakatlanná egy földrengésnek köszönhetően. 

Balestrino

Liguria tartományában 2 jellegzetes szellemvárost is találunk. Az egyik Bussana Vecchia, melyről korábban már írtam (ITT) , a másik pedig Balestrino, Savona közelében, mindössze 10 km-re a tengerparttól. Egy középkori ékszerdoboz Olaszország nyugati csücskében, melynek látképét egy impozáns kastély uralja. A lakosok 1962-63 között hagyták el a települést a gyakori sárlavinák és földcsuszamlások miatt.

Pentedattilo, Roghudi (Calabria)

Calabria tartományában 2 festői helyszínt is találhatunk. Pentedattilo városa a tartomány legszebb és leghíresebb szellemvárosa. A Reggio Calabria közelében fekvő település a Monte Calvario oldalában húzódik meg. A legendás történetű városban mintha megállt volna az idő…1783-ban egy súlyos földrengés pusztított itt, mellyel a terület elnéptelenedése is megkezdődött. Pentedattilo elnevezése a település fölé magasló, ugyanilyen nevű sziklaképződmény nevéből származik. (penta és daktylos vagyis 5 ujj) Ha van egy kis fantáziánk akkor feltűnik, hogy a sziklának kéz alakja van…Igaz az egyik ujj az újabb omlásoknak köszönhetően szinte teljesen eltűnt. A lakosok is az állandó földmozgások miatt kényszerültek elhagyni a várost. A település már a IX. században is létezett és egy drámai szerelmi történet is kapcsolódik a városhoz. A szerelmi történet legendája egészen pontosan a régi vár épületéhez kapcsolódik, mely a véres esemény színhelye volt. Alberti márki nevéhez fűződik az erőszakos éjszaka és a híres mészárlás története. 1686. április 16-án, húsvétkor történt ( “Strage degli Alberti” ) a Shakespeare-i történethez hasonló dráma. Antonia Alberti  beleszeretett a szomszédos településen élő családi ellenségnek számító, Montebello fejedelmének fiába, Bernardino Abenavoli Del Franco-ba. De kapcsolatukat és házasságkötésüket apja, Francesco megakadályozta. Halála után, 1685-ben a fia Lorenzo azt akarta, hogy húga feleségül menjen sógorához, Petrillo Cortez-hez. Bernardino aki addigra már belefáradt a hadakozásba, az esküvő bejelentésekor , csalódottságában ördögi tervet eszelt ki. Egy cinkos szolgáló segítségével, aki ajtót nyitott az éj leple alatt, 40 fegyveressel betört a kastélyba, ahol lemészárolta Lorenzo Albertit és családját. Petrillo Cortezt és Antoniat pedig Montebello kastélyába zárták. Bernardino pár nappal később Antoniat a San Antonio templomban feleségül vette. A hír hamar eljutott az alkirályhoz Nápolyba, aki sereget küldött fia kiszabadítására. Abenavoli bárónak sikerült elmenekülnie, először Málta szigetén, majd Ausztriában szolgált katonaként. Antonietta Alberti pedig Reggio Calabria katedrális kolostorában töltötte napjait. Életét fájdalom és bűntudat töltötte be, hiszen akaratlanul is, ő volt az oka családja lemészárlásának…A tartomány másik szellemvárosa, az 1050-es évek óta lakott Roghudi, az 1970-es években néptelenedett el, 2 nagy árvíz pusztítását követően.

Persze hosszan folytathatnánk még a sort Itália szellemvárosaival és elhagyott településeivel, a fenti felsorolás csak egy kis ízelítő volt a leghíresebbek közül. Akinek kedve van nézze még a többit is, mint például az erdők és vízesések ölelésében fekvő Savogno, mely csak 2886 lépcső megtételével érhető el vagy a drámai legendához kapcsolódó Reneuzzi… Vagy Elcito, California di Gosaldo, Monterano Vecchio, Castiglioncello di Firenzuola, Castrum Antoni, Galeria Antica, Fianello, Ingurtosu e Naracauli – Szardínia szigetén…