Magyar emlékek Itáliában

Doberdo-Hősi emlékmű

Ha utazásunk alkalmával Észak-Olaszországban járunk, Trieszt közelében érdemes feleleveníteni egy kicsit a történelem vérzáporos emlékeit is Doberdo kisvárosában, ahol sok katonai emlékhelyet találhatunk.

 

Doberdo…a magyar történelem emblematikus helyszíne. Az isonzói csaták az első világháborúban zajlottak le az Isonzó folyónál, a mai Szlovénia és Olaszország területén, az olasz fronton az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország illetve Olaszország csapatai között. Az első világháború alatt 1915-től 1917-ig, itt vívták a híres isonzói csatákat, szám szerint tizenkettőt. A magyar áldozatok számát 300 000-re becsülik, főként felvidéki, erdélyi, partiumi és kárpátaljai hadosztályok veszteségeként. Az Isonzo-front 80 kilométeres szakaszán két és fél év alatt a Monarchia 420 ezer katonát veszített. A doberdói csata az első világháború egyik legvéresebb csatája volt, melyet 1916 augusztusában vívott meg az olasz haderő az osztrák–magyar hadsereg főként magyar és szlovén nemzetiségű egységével. A csata, mely a hatodik isonzói csata része volt, a Karszt-fennsík legnyugatibb szélén lévő Doberdó-fennsíkon zajlott. A terület névadója a fennsík déli részén található Doberdó település, mai hivatalos olasz nevén Doberdo del Lago. Az olaszok, miután meghódították a Monfalcone és Ronchi körüli síkvidéket, megpróbáltak áthatolni a fennsíkon, hogy megszerezzék a Trieszt és Gorizia közötti főút ellenőrzését. Súlyos küzdelmek és hatalmas áldozatok árán sikerült elérni céljukat. Doberdo, akárcsak Isonzo, a magyarság számára különös jelentéssel bír: a száz éve zajlott véres csaták emlékét idézi, és egyben a magyar katonák hősies helytállását. Doberdo, melyet a magyar Golgotaként is emlegetnek… A Doberdó-fennsík legmagasabb pontja az osztrák-magyar védelmi rendszer kulcspontjának számító sziklás Monte San Michele. Kis emlékmű Doberdo legmagasabb pontján “Su queste cime italiani e ungheresi combattendo da prodi si affratellarono nella morte Luglio MCMXV – Agosto MCMXVI” (Ezeken az ormokon olaszok és magyarok hősként harcolva testvérré lettek a halálban MCMXV július – MCMXVI agusztus).

Ha itt járunk mindenképpen nézzük meg Visintini-ben az 1918-ban épült Magyar kápolnát is, valamint Redipuglia városában Itália legnagyobb katonai emlékművét, a Monte Sei Busi lankájára épült hatalmas lépcsősort, mely 100.187 hősi halottnak állít emléket.

Aquileia

Ókori római eredetű város Olaszországban, közel az Adriai-tengerhez, a Natissa folyó partján. Észak-Olaszország egyik legjelentősebb archeológiai lelőhelye, melyet a Kr.e. II. században alapítottak, majd a korai császárkorban a Római Birodalom egyik legjelentősebb kulturális és kereskedelmi központja lett, 1998 óta szerepel az UNESCO Világörökségi listáján. Mindenki ismeri a fohászt: «A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!” Aquileia bazilikájának altemplomában ma is megtekinthető az a X. századbeli falfestmény, amely egy harc közben hátrafelé nyilazó magyar harcost ábrázol (feltehetően bizánci mester készítette). Az ókeresztény bazilikában Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló freskót is megcsodálhatunk. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) Szent Ferenc fiatalabb kortársa volt. Erzsébet II. András magyar király lánya volt, élete nagy részét német földön, a türingiai őrgróf feleségeként, majd özvegyeként töltötte. A családanyát, már életében szentként csodálták végtelenségig alázatos élete, a szegények és a betegek odaadó támogatása miatt. A “Rózsacsoda” ábrázolás leginkább Itáliában terjedt el. Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet attól félve, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában. Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Erzsébet tisztelete a XIII. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák és kolostorok. Itáliában is korán támadt tisztelet az Árpád-házi Szent Erzsébet iránt. Nagybátyja, Berthold pátriárka († 1251) alapítványt létesített névnapjára. Templomokat és kolostorokat szentelt neki Bologna (1234), Perugia (1338), és Firenze (1337)is. Visszatérünk azonban az aquileiai bazilika híres falfestményére az itáliai kalandozások idejéből ábrázolt nyilazó magyar lovas megjelenítésére. Az alábbi falfestmény részlete az aquileiai székesegyház altemplomában található. A korabeli, magyar harcos valószínűleg leghitelesebb ábrázolásáról van szó.

Treviso

A Veneto tartományában található Treviso a Tiramisú városaként is ismert, de elsősorban Tiziano gyönyörű festményeiről híres. Említést érdemel az Angyali üdvözlet, amely a neoklasszicista dómban látható Pordenone többi művével együtt. A Szent Miklós templom (San Nicolo), az olasz gótikus építészet XIV. századi mesterműve, a Tommaso da Modena által készített freskók, a Santa Caterina dei Servi templom Bellini, Lotto, Tiziano és Jacopo da Bassano műveivel. La chiesa di San Nicolò , a Szent Miklós templom a város legnagyobb temploma, méreteiben túlszárnyalja a Dóm épületét is., A  domonkos rendi templomban kutathatunk fel egy Szent Margitot ábrázoló képet. A Szent Margit-legenda, melyet a nevezetes Ráskai Lea apáca kézírásában ismerünk, hosszan sorolja a királyleány nyomorúságát és csodás tetteit. A róla alkotott képek és szobrok fekete kápás fehér domonkos ruhában, kezében liliommal, fején koronával ábrázolják. Kultusza külföldön is elterjedt. Assisiben, Firenzében XIV. századból való freskója látható. Ugyanígy Trevisóban, ahol a kép felirata: Beata Margareta Regina Ungariae Ordinis Fratrum Predicatorum. További ábrázolásai: Ragusa templomának szószékén fába faragott alakja áll. De törékeny termetét megörökítik többek között a perugiai meg a berni dominikánus templom szentjei között és a római Santa Maria sopra Minerva egyik pillérén is.További érdekessége a trevisói Szent Miklós templomhoz tartozó kolostorban található festmények közül az első szemüveges ábrázolás. Ez pedig egy francia bíboros az 1200-ban született Hugues de Saint-Cher ábrázolása, aki 1263-ban Orvietóban halt meg. Az első dominikánus volt akit bíborosnak választottak. Az alkotás 1352-ben készült Tommaso da Modena által és ez a történelem első szemüveges alakot ábrázoló festménye, mely a Sala del Capitolo-ban a Szent Miklós kolostorban látható.

Velence

Az “adria királynôjének” is nevezett Velencében Gellért püspök emlékének nyomába eredhetünk, ha rövid látogatást teszünk a San Giorgio Maggiore szigeten. Szent Gellért, Itália egyik legjelentősebb városában, Velencében született, köztiszteletnek örvendő patríciuscsalád gyermekeként. Szülei a György nevet adták neki. Édesapja, Sagredo Gellért kalmár volt. 5 éves korában súlyosan megbetegedett, ezért szülei a bencések Szent György tiszteletére alapított monostorába vitték. Öt évig tanult az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában. Magyarországi útja előtt itt élt Szent Gellért, a jobb oldalhajó végében találjuk emléktábláját, Szent Gellért ereklyéit pedig a muranoi Santa Maria e Donato bazilikában tekinthetjük meg.

Padova

Veneto tartomány egyik legszebb városa Padova is tartogat számunkra magyar emléket. A városnézések is szinte minden alkalommal  a híres Prato della Valle téren kezdődnek, ahol Báthori István erdélyi fejedelem szobra előtt tiszteleghetünk. A Szent Antal Bazilikában pedig a Magyarok és Osztrákok kápolnáját kereshetjük fel. (Cappella di San Leopoldo-Szent Erzsébet ábrázolásával) Belvárosi sétánkból nem maradhat ki a padovai egyetem épülete sem, mely a legrégebbi Európában. Átriumában és termeiben az egykor itt tanult híres családok címereit is láthatjuk.

 

 

Torino

Kossuth Lajos emigrációjában (Törökország, Anglia, Amerika) után fontos szerep jutott Torino városának, ahol 1861- ès 1874, majd 1882. és 1894. között telepedett le, majd itt is halt meg. Kossuth emlékével több helyen is találkozunk Torinóban.  A Via dei Mille 22. alatt lakott, és itt is halt meg. A lakás erkélye mellett emléktábla őrzi a nevét. A közeli parkban találjuk Kossuth szobrát, de a városban utca is őrzi az emlékét. (Corso Luigi Kossuth)

Assisi

Simone Martini itáliai festő, a középkori festészet egyik kiemelkedő alakja volt. Egész életében a legmagasabb körök megrendelésére dolgozott. Assisiben a ferences rend legfontosabb templomában készített freskósorozatot. A Szent Ferenc-bazilika alsó templomának egyik kápolnáját, a Szent Márton-kápolnát (San Martino) díszítette egy freskósorozatával. 1313-18 között készültek a sienai mester alkotásai. A kápolna bejárati falának egy magasan fekvő félköríves felületén a művész a kor legnépszerűbb 8 szentjét jelenítette meg: padovai Szent Antal, Szent Ferenc, Mária Magdolna, Alexandriai Szent Katalin, Szent Lajos francia király, Toulouse-i Szent Lajos, Szent Klára és Magyarországi Szent Erzsébet.

Firenze

A reneszánsz szülőföldjén Firenzében is találkozhatunk néhány magyar vonatkozású emlékkel. A város Pantheonjában,  a S.Croce templomban láthatunk egy Giotto-nak tulajdonított Árpád-házi Szent Erzsébet freskót is. Nanni Ungaro, egy magyar származású intarziakészítő és  építész is dolgozott a Santa Croce sekrestyéjében. Az Uffizi képtárban, a  híres emberek sorozatban  Mátyás király, Báthori István és II. Lajos portréja is megtekinthető. A Biblioteca Medicea Laurenzianaban 3 Corvina kódexet őriznek. És néhány érdekesség: Ozorai Pipó vagyis Pippo Spano itáliai származású magyar országbáró (eredeti nevén Filippo Scolari) néhány ábrázolása is megtalálható Firenzében. Pl. az Uffizi képtár egyik termében (amely általában nem látogatható) Andrea del Castagno ábrázolta őt. A Casa Buonarroti múzeumának igazgatója nagyon sokáig a magyar származású Charles de Tolnay volt. 1956-81 között. Id.Markó Károly a tájképfestészet megteremtője is élt Firenzében. A festő 1832-ben Itáliai körutazást tett, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában. 1838-ban megbetegedett, maláriás lett, ekkor elhagyta Rómát, Pisába költözött, és ott élt 1843-ig. 1843 és 1848 közt tovább utazott, és Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt. Firenzei lakóháza még megvan, de nem látogatható. Firenze városához közel, Bagno a Ripoliban halt meg. De Kossuth Lajos fiának, Ferencnek a felesége, Emily is Firenzében van eltemetve.

Róma

Az Örök város, Róma számos magyar emlékkel várja a látogatókat. Régi magyar emlékek fűződnek az egyik legkülönösebb ősi római templomhoz is. Az egyszerű, piros téglás épület, Róma egyik legrégebbi bazilikája a Celio dombon fekszik. Itt a magyarok nemzeti templomában, a Santo Stefano Rotondo-ba, felkereshetjük a Magyar Szentek oltárát is. A Santo Stefano Rotondot a latin kereszténység építészetében ritka kör alakú alaprajza (rotondo) emeli az épületkülönlegességek sorába és Itália legszebb kör alaprajzú bazilikájaként ismert. A Santo Stefano Rotondó a nevét nem a mi királyunkról, hanem István vértanútól kapta. 1454-ben V. Miklós pápa a körtemplomot a magyar pálos rendnek (Kapusi Bálint) adta a mellette lévő kolostorral együtt. Itt laktak a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatói is. 1580-ban XIII. Gergely pápa a Collegium Germanicum-Hungaricumnak ajándékozta a templomot. 1946-75 között a Santo Stefano Rotondo Mindszenty bíboros címtemploma volt, 1985-től pedig Friedrich Wetter müncheni bíboros címtemploma. A magyarok nemzeti templomának egyik kápolnáját Szent István királyunknak szentelték. A kör alaprajzú, V. századból származó templom kőpadlójában magyar emléket fedezhetünk fel. „Roma est patria omnium”, vagyis „Róma mindenki hazája”.  Ez olvasható ma is az ötszáz évvel ezelőtt Rómában élő Lászay János pápai gyóntató kanonok sírfeliratán . („Vándor, ha látod, hogy az, ki a fagyos Dunánál született, most római sírban pihen, ne csodálkozz: Róma mindannyiunk hazája.)
A Lateráni Szent János Bazilikában II. Szilveszter pápa síremléke előtt felidézhetjük, miként kapta első királyunk a Szent Koronát. Az első magyarok, akik Rómába érkeztek, a kereszténység legújabb országa számára szent koronát és áldást kértek. A francia származású, tudós II. Szilveszter pápa megértette a nemrég még Európát fenyegető portyázó lovas nép megtérésének jelentőségét, és így szólt hozzájuk: «Én csak apostoli vagyok, a ti királytok valódi apostol.»  Az eseményre latin nyelvű márványtábla emlékeztet a lateráni bazilika jobb oldali mellékhajójában. Szent István a Rómába érkező magyarok számára zarándokházat és kis templomot is emeltetett a Szent Péter bazilika közelében. A XVIII. században, amikor nagyméretű sekrestyét építettek a bazilikához, lebontották a magyar zarándokházat és a kis templomot. A bazilika külső falán emléktábla hirdeti, hogy egykor itt állt a magyarok szent királyának temploma. A bazilika altemplomában (Grotte Vaticane) találjuk a Magyar Kápolnát, melyet II. János Pál pápa szentelt fel 1980. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén. A Szent Péter Bazilika épületében pedig megtekinthetjük az Esztergomi bazilikára utaló feliratot is, mely az épület monumentalitását is jól érzékelteti. A főhajó padlózatán láthatjuk megjelölve a világ legnagyobb templomainak a bazilika apszisától mért hosszúságát. Ezek között, nagyjából középen  1977-ben feltüntették az esztergomi bazilika hosszméretét is. A Vatikáni Múzeumban is több magyar vonatkozással találkozhatunk a sok világhírű kincs mellett. A levéltár egykori termeiben  látható egy XVII. század eleji freskó is, mely a II. Szilveszter pápa által Szent Istvánnak küldött korona átadását ábrázolja.

Róma-Gianicolo

Ha Rómában járunk érdemes a Gianicolo dombra is felsétálni, ahonnan fantasztikus a kilátás az Örök Városra. A Gianicolo, a Trastevere városrésztől a Tiberis jobb oldalán, egészen a Vatikánig húzódik. Itt találjuk a reneszánsz egyik kiemelkedő alkotását, a Montorio kolostort és annak udvarán Bramante, világhírű kerek szentélyét , a Tempietto kápolnát. Magyar vonatkozás, hogy Türr István, az itáliai szabadságharcban résztvevő és a Korinthoszi-csatornát tervező magyar világpolgár katona szobra is itt található.

Tivoli-Villa d’Este

Tivoli hangulatos kisvárosát alig 30km-re  találjuk Rómától. A híres Villa d’Este a reneszánsz építészet egyik mesterműve , az UNESCO Világörökség része. Az épület a hozzá tartozó reneszánsz kerttel, szőkőkútjaival, az itáliai kertművészet egyik legkiemelkedőbb példája. A csodálatos villa épületének magyar vonatkozása is van, hiszen híres zeneszerzőnk, Liszt Ferenc több alkalommal is meglátogatta a villát. Liszt az 1870-es években gyakran időzött barátja, Gustav Hohenlohe bíboros nyári lakában, a Villa d’Estében. A park pompás szökőkútjai inspirálták Lisztet A Villa d’Este szökőkútjai című zongoradarab komponálására, mely 1877-ben készült el és a Zarándokévek (Années de pèlerinage) harmadik ciklusának része lett.  Az épület kerengőjében egy emléktábla áll tiszteletére, melyet a Liszt Ferenc Társaság állított ki 1978-ban.

Nápoly

(…vedi Napoli e mori…)

“Akkor más idő volt: de ti most már békén
Jártok Olaszország innetső vidékén;
Sorba jő Ferrára, Faenza, Rimíni,
Hol az út a tengerpartra fog levinni.
Valahol útaztok, valahol átkeltek,
Azt ne halljam én, hogy bántsatok egy lelket,
Vagy sarcot vegyetek, vagy ragadozzatok!…
És szent koronámra szennyet ne hozzatok”

“De mikor a Trontó vizén áthaladtok,
Jusson eszetekbe, hogy Nápolyban vagytok!”
(Arany János: Toldi szereleme)

A Santa Maria Donnaregina (Santa Donna Regina Vecchia) középkori magyar vonatkozású emlékeket őrző templom Nápolyban. Első említése 780-ból származik, utalva a San Pietro del Monte di Donna Regina apácáira. Abban az időben a templom a keleti városfal közelében helyezkedett el. A Szent Bazil-rendi apácák a IX. században érkeztek a városba és beléptek a bencések rendjébe. 1264-ben IX. Gergely pápa jóváhagyásával a ferencesekhez csatlakoztak. 1293-ban egy földrengés következtében erősen megrongálódott az épület és Árpád-házi Mária nápolyi királyné, IV. Béla unokája adományából (1307-1316).épült újjá.
Mária fiatalon érkezett Nápolyba, ahol haláláig itt élt. II. Anjou (Sánta) Károllyal kötött boldognak tartott házasságából tizennégy gyermeke született. Férje halála után a Donnaregina ferences rendi kolostorba költözött. Úgy rendelkezett, hogy síremléke a templomban legyen elhelyezve. Nápoly történelmi belvárosában, a Dómhoz közel, a Vico Donnareggina-n találjuk  a  Santa Maria di Donna Regina templom épületét, ahol  Árpád-házi Mária nápolyi királyné (V. István lánya, 1270-től Sánta Károly Anjou herceg, később nápolyi király felesége, IV. Béla unokája) nyugszik.  A templom, Mária síremlékével talán a legszebb gótikus emlék Nápolyban. Díszes síremléke az egyetlen korabeli síremlék az Árpád-ház egy fontos személyéről. A „Donna Regina” templomot Mária magyar királyné építette újjá és magyar Árpád-házi szentek freskóival is díszíttette. Szent Istvánt, Szent Lászlót és Szent Erzsébetet ábrázoló falfestményeket is láthatunk. A nápolyi Santa Maria della Donnaregina-templom a magyar kultúra egyik legkiemelkedőbb alkotása.  A templom számos magyar vonatkozású ábrázolása közül a legjelentősebb a Szent Erzsébet történetét ábrázoló, 5 képből és azon belül sok jelenetből álló freskóciklus az apácakarzaton. A freskóegyüttes a római-nápolyi trecento festészet egyik leggazdagabb és legszínvonalasabb emléke. Tino di Camaino és Gagliardo Primario remeke, a síremlék (1323), a templomhajó bal oldalán áll. A három szintes gótikus baldachinos sír szép, arányos és harmonikus volta miatt a síremlékek legkedveltebb formája lett a királyi udvarban.
A királyné egy gyönyörű márvány szarkofágon nyugszik, melyet a négy erény alakjai tartanak, míg az ívek alatt gyermekeinek ábrázolása látható.

Nápoly-Dóm

A nápolyi dóm vagy Santa Maria Assunta-katedrális (Duomo di Santa Maria Assunta) a dél-olasz város fő temploma, a nápolyi érsek székhelye. A katedrálisban őrzik a város védőszentjének, (San Gennaro) Szent Januáriusznak az ereklyéit, pontosabban ampullában a vérét (vérereklye), melyet évente kétszer, május első szombatján és szeptember 19-én kihoznak a templomból. Az egyébként szilárd halmazállapotú vér ekkor rövid időre cseppfolyósodik, s ezt a lakosság a szent csodájának tartja. A legenda úgy tartja, ha a vér nem cseppfolyósodik, katasztrófa fogja sújtani a várost. A nápolyi Dóm-ban a Szent Lajos-kápolnában helyezték örök nyugalomra I. Lajos magyar király öccsét, az 1345. szeptember 18-án Aversa-ban meggyilkolt András herceget, Nápolyi Johanna férjét. Az előzetesen kitervelt és Aversában végrehajtott gyilkosságnál, a korabeli költő Petrarca szerint: gonoszabbat a görög drámaírók fantáziája sem tudott kigondolni. Mária nápolyi királynő dédunokájának, a tragikus sorsú András (Endre) hercegnek még sírja márványtáblájára is rávésték: családi gyilkosság áldozata lett. Arany János a Toldi trilógiában így versel a tragikus eseményről:

„ A haragos hajnal köte vérszín övet,
Hogy Lajost álmából fölveri egy követ,
Gyászos levelet hoz, sietős az útja,
Mi van a levélben? A jó isten tudja,
Mert fekete azon a zsinór, a pecsét,
Bontsd fel király, bontsd fel! megölték az öcséd!
Olaszok ölték meg, orozva, titokban; Önnön
Hitvese is részes a dologban.”

A San Gennaro Dómban található az I. Anjou Károly királynak és feleségének (Károly Róbert szülei) és unokájuknak, Martell Károlynak a sírja is.

Még mindig Campania tartományában járunk egy másik magyar emlékhely említésével, mely Salernoban van, ahol Márai Sándor 1968 és 1980 között élt. A via Trento 46. falán kétnyelvű emléktábla őrzi márványba vésve szerény lakójának nevét. Márai Sándor, aki 1968 és 1980 között Salernoban élt, így írt a városról.

„Ne felejtsük el, a város uralkodik a titokzatos Amalfi, valamint az ősi Paestum területei között a műemlékeinek szépségével, és a meghatározó tengeri kereskedelmével. Mind a mai napig őrzi birtokát a nyüzsgő utcáival, a tengerparti kertjeivel, és a pálmasoros virágdíszes tengerparti sétányaival…”

2006. október 14-én avatták fel Márai Sándor szobrát a dél-olaszországi Salerno városában.

Palermóban, de Szicília és Olaszország más tájain járva nekünk magyaroknak szinte kötelező felkeresnünk a magyar vonatkozású emlékhelyeket. Tüköry nevét máig rengeteg tábla őrzi Palermóban (a csata során sebesült meg, majd pár napra rá Palermóban halt meg), de tisztelettel emlegették sokáig Dunyov Istvánt is (a Volturnónál súlyosan megsebesült, Pistoiában élt haláláig), Palermo 1860 május 27-i ostromakor Garibaldi szabadságharcosait a 1848-as forradalom és szabadságharc őrnagya, a körösladányi születésű Tüköry Lajos vezette, aki az ostrom alatt a Porta Termininél súlyos lábsérülést szenvedett, amibe később bele is halt. Az utólag ezredesi rangra emelt Tüköry sírjánál Garibaldi mondta a gyászbeszédet. A város nem felejtette el a hős magyar katonát, hiszen utcát is elneveztek róla. Emléke Olaszországban, ezen belül Szicíliában elevenen él a mai napig. Palermo egyik főútvonalát róla nevezték el (Corso Tukory), a Tüköry-laktanya falán magyar és olasz nyelvű márványtáblája van, és a Garibaldi Giardinóban (Garibaldi-kert) 1937-ben felavatott szobor őrzi emlékét, mely Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotása.